A 3D Systems ProJet x60 nyomtatók por-alapú 3D-s nyomtatási technológiájának elnevezése: CJP (ColorJet Printing).
Így működnek a korábban a Z Corp. által gyártott ZPrinter 3D nyomtatók is, de ott az elnevezés még 3D Printing,  3DP ^TM háromdimenziós nyomtatási technológia volt.

A szoftver felszeleteli a CAD fájlt vékony rétegekre, kb. 0,1 mm-es szeletekre. A fizikai modell felépítése rétegről-rétegre történik.
A CJP (3DP) nyomtatás egy por alapanyagra történik rétegenként ragasztó fölhordásával. Hasonló a tintasugaras nyomtatáshoz, csak itt a nem papírra kerül a tinta, hanem a porrétegre a ragasztó. A fehér por alapanyag 80-90%-a kalcium-szulfát hemihidrát (CaSO₄·~ 0,5H₂O), elterjedt nevén párizsi gipsz. Az eljárással a ragasztó mellett színes festék is juttatható a porra ugyanezzel az eljárással. (Ez az első 3D nyomtatási eljárás, amely képes valódi színes modellek készítésére.) A nyomtatás rétegenként építi egymásra a 3D nyomtatással a valós tárgyat.
A 3D nyomtatást követő száradás után a felesleges port el kell távolítani (sűrített levegővel, ecseteléssel). Mivel a nyomtatás során a tárgy a porban áll, ezért nem szükséges támasztékokat használni és készíthetőek egymásba zárt tárgyak is (pl. csörgő).
A kinyomtatott tárgyakat befejezésül valamilyen anyaggal  telíteni kell (infiltrálás). Kinyomtatás után a tárgy kb. 50%-ban porózus. Ilyenkor még törékeny, sérülékeny. Ezért a megfelelő szilárdság eléréséhez, az igényeknek megfelelően, át kell itatni az anyagot. Telítőanyag lehet pl. cianoakrilát, víz vagy műgyanta.
Az epsom sós (más néven: keserűsó, magnézium szulfát, E518) víz a legolcsóbb, de a finom részleteket elmossa, ezért "vázlat" nyomtatáshoz javasolt. Az élénk színekhez a cianoakrilátos (3DS ColorBond) utókezelés javasolt. Ha nagyon erős modellre van szükség, akkor a kétkomponensű műgyanta (3DS StrengthMax) kezelés az ideális.
További részletek a Zcorp 3D nyomtatási technológiájáról a letölthető angol nyelvű összefoglalóban.